Elavult rendszer: újraírni vagy modernizálni? Így döntsd el

Lassú, hibás vagy kockázatos régi rendszer? Mikor érdemes újraírni, mikor fokozatosan modernizálni, és hogyan kezdjünk rendszer-audittal.

Pethe Bálint1 perc olvasás
Elérhető más nyelven is: EN
Elavult rendszer: újraírni vagy modernizálni? Így döntsd el

Röviden: a legtöbb esetben a fokozatos modernizálás kisebb kockázatú és gyorsabban hoz eredményt, mint a teljes újraírás. Az újraírás akkor indokolt, ha a technológia halott, a kód javíthatatlan, vagy az üzleti modell alapjaiban változott.

Mindenkinek van „az a rendszer”, amelyhez senki nem mer hozzányúlni. Minden módosítás kockázat, az oldal lassú, a fejlesztő, aki építette, már nincs a cégnél. A kérdés: dobjuk ki és kezdjük előről, vagy javítsuk?

Az újraírás csapdája

Az újraírás vonzó, mert tiszta lappal kezdhetsz. A gyakorlatban viszont:

  • a régi rendszer rengeteg rejtett üzleti szabályt tartalmaz, amelyeket az újban újra fel kell fedezni;
  • hónapokig két rendszert kell fenntartani;
  • a határidő és a költségvetés gyakran elszáll;
  • az üzlet közben nem várja meg, hogy az új rendszer elkészüljön.

A fokozatos modernizálás: a „fojtófüge” módszer

Az új rendszert a régi köré építjük, és modulonként váltjuk ki:

  • Audit. Felmérjük a kódot, az adatbázist, az infrastruktúrát és a biztonsági kockázatokat, és prioritási listát készítünk.
  • Stabilizálás. Mentések, monitorozás, tesztek a kritikus részekre, hogy biztonságosan lehessen módosítani.
  • Gyors nyereségek. Lekérdezés- és cache-optimalizálás, amely gyakran drasztikusan gyorsít.
  • Modulonkénti kiváltás. A leginkább fájó részt építjük újra, a többit a régi rendszer viszi tovább.
  • Kivezetés. Amikor már minden átkerült, a régi rendszert lekapcsoljuk.

Hogyan néz ki a modernizálás lépésről lépésre?

A fokozatos modernizálás nem egyetlen nagy átállás, hanem kis, önmagukban is hasznos lépések sora:

  • Biztonsági háló. Először mentés, visszaállítási próba és alapvető monitorozás, hogy a további lépések ne veszélyeztessék a működést.
  • Tesztek a kritikus folyamatokra. Automatizált tesztek rögzítik, hogyan működik ma a rendszer, így kiderül, ha egy módosítás elront valamit.
  • Reprodukálható telepítés. A rendszer telepítése ne egy ember emlékezetén múljon. Erről a Docker és CI/CD cikkben írtam.
  • A legfájóbb rész cseréje. Az a modul kerül sorra, amelyik a legtöbb hibát vagy lassulást okozza.
  • Ismétlés. A következő modul, ugyanígy, amíg a régi rendszerből csak az marad, ami jól működik.

A sorrend lényege, hogy minden lépés után működő rendszered van, és bármikor megállhatsz.

Mi a helyzet az adatokkal?

A régi rendszerek legnagyobb értéke és legnagyobb kockázata az adat. Évek alatt felgyűlt ügyfelek, rendelések, számlák vannak benne, gyakran olyan szabályok szerint, amelyeket már senki sem tud pontosan.

Modernizálásnál az adat jellemzően a helyén marad, és az új modulok ugyanazt az adatbázist használják, vagy fokozatosan veszik át. Újraírásnál a teljes adatállományt egyszerre kell átemelni, ami az egyik oka annak, hogy az újraírás kockázatosabb. Bármelyik utat választod, az adatmigrációt érdemes külön, próbafuttatásokkal megtervezni.

Hogyan dönts, ha nem vagy fejlesztő?

Nem kell értened a kódhoz ahhoz, hogy jó döntést hozz. Ezeket kérdezd meg attól, aki a rendszert felméri:

  • Melyik három rész okozza a legtöbb gondot, és mennyibe kerül ezeket külön javítani?
  • Van-e a jelenlegi technológiához még támogatás és elérhető fejlesztő?
  • Mi az, ami jól működik, és békén hagyható?
  • Ha újraírás a javaslat, hogyan marad üzemben a régi rendszer az átállás alatt?
  • Mi az első lépés, amelynek az eredménye néhány héten belül látszik?

Ha a válasz minden kérdésre az, hogy „mindent újra kell írni”, érdemes második véleményt kérni. A rendszer-audit és modernizálás oldalon leírtam, hogyan zajlik nálam egy ilyen felmérés.

Mikor érdemes mégis újraírni?

  • A használt technológia már nem kapja a biztonsági frissítéseket, és nincs rá fejlesztő.
  • A kód olyan állapotban van, hogy a javítás drágább az újraépítésnél.
  • Az üzleti modell alapjaiban megváltozott, a régi rendszer alapfeltevései már nem igazak.
  • A teljesítményprobléma architekturális, nem optimalizálással javítható.

A rendszer-audit: itt kezdődik minden

Az audit végén írásos jelentést kapsz: mi van jó állapotban, mit kell javítani, mit újraírni, és mit érdemes békén hagyni, becsült költségekkel és sorrenddel. Ez alapján döntesz, nem érzésre.

Mit nyersz?

Stabil működést, rövidebb válaszidőket, biztonságosabb rendszert, és olyan kódbázist, amelyet a csapatod is meg tud érteni.

Ha a te rendszered is ilyen, nézd meg a rendszer-audit szolgáltatásomat, vagy kérj egy 30 perces konzultációt. Ha a költségek érdekelnek, az árazási útmutatóban is találsz támpontot.

Mennyit hozna vissza az Ön cégénél?Három csúszka, és látja, mennyibe kerül most a kézi munka.
Kalkulátor
Pethe BálintEgyedi üzleti rendszereket építek kis- és középvállalkozásoknak. Korábban a Trust Group Kft. CTO-ja voltam.Bővebben rólam →
Hasznos volt a cikk?

Gyakori kérdések

Mi az a rendszer-audit, és mit tartalmaz?

Kódbázis-, adatbázis- és infrastruktúra-felmérés, biztonsági átvizsgálás, és egy írásos, priorizált jelentés: mit kell javítani, mit újraírni, mit hagyni.

Mennyi ideig tart egy legacy rendszer modernizálása?

A terjedelemtől függ. Az első eredmények (stabilizálás, gyors optimalizálás) gyakran néhány hét alatt láthatók, a teljes modernizálás hónapokig is tarthat, modulonként.

Miért kockázatos a teljes újraírás?

Mert a régi rendszer rejtett üzleti szabályokat tartalmaz, hónapokig két rendszert kell fenntartani, a határidő és a költségvetés pedig gyakran elszáll.

Le kell állítani a rendszert a modernizálás idejére?

Nem. A fokozatos modernizálás lényege, hogy a rendszer végig üzemel, és minden lépés után működő állapotban marad.

Mi történik a régi rendszerben lévő adatokkal?

Modernizálásnál az adatok jellemzően a helyükön maradnak, az új modulok fokozatosan veszik át őket. Újraírásnál a teljes állományt át kell emelni, amit próbafuttatásokkal érdemes megtervezni.