Mi az az ERP rendszer, és mikor van rá szüksége egy KKV-nak?

Az ERP közérthetően: mit tud, milyen modulokból áll, mikor éri meg egy KKV-nak, mennyi idő a bevezetés, és mikor jobb az egyedi vagy a dobozos megoldás.

Pethe Bálint1 perc olvasás
Elérhető más nyelven is: EN
Mi az az ERP rendszer, és mikor van rá szüksége egy KKV-nak?

Röviden: az ERP (Enterprise Resource Planning) egy olyan rendszer, amely a cég főbb folyamatait (értékesítés, készlet, beszerzés, pénzügy, HR) egy helyen, közös adatokkal kezeli. KKV-nak akkor van rá szüksége, ha a folyamatok több táblázatban és programban szétszórva élnek, és nincs egységes kép a működésről.

Az ERP szó sokaknak nagyvállalatot, milliós licencet és éves bevezetést jelent. Pedig a lényeg egyszerű: egy igazságforrás, amelyben minden részleg ugyanazt az adatot látja. Magyarul vállalatirányítási rendszernek vagy integrált ügyviteli rendszernek is hívják, és a három kifejezés a gyakorlatban nagyjából ugyanazt jelenti.

ERP, ügyviteli rendszer, CRM: mi a különbség?

  • Ügyviteli szoftver: szűkebb értelemben a számlázást, a készletet és a pénzügyi nyilvántartást kezeli. Sok kisvállalkozásnak ez az első „rendszere”.
  • ERP / vállalatirányítási rendszer: az ügyvitelen túl az értékesítést, a beszerzést, a gyártást vagy a projekteket és a riportokat is összefogja, közös adatbázisban.
  • CRM: az ügyfelekkel kapcsolatos munkát kezeli: megkeresések, ajánlatok, kapcsolattartás. Lehet önálló rendszer, de gyakran az ERP egyik modulja. A CRM-ről külön cikkben írtam.

A határok elmosódnak, és egy KKV-nak ritkán a címke számít. A kérdés az, hogy a cég folyamatai egy helyen, ellentmondás nélkül követhetők-e.

Miből áll egy ERP?

Az ERP modulokból épül fel. A leggyakoribbak:

  • Értékesítés és ajánlatkészítés: ajánlatok, megrendelések, ügyfelek.
  • Készlet és beszerzés: raktárkészlet, szállítók, rendelések.
  • Pénzügy és számlázás: számlák, kintlévőségek, riportok.
  • Gyártás / projektkezelés: feladatok, erőforrások, határidők.
  • HR: szabadságok, jelenlét, bérezési előkészítés.
  • Riportok: vezetői kimutatások élő adatokból.

Nem kell mindegyik. Egy kereskedő cégnek a készlet és az értékesítés a lényeg, egy szolgáltatónak a projektek és a munkaidő, egy gyártónak a termelés tervezése.

Hogyan működik a gyakorlatban?

Vegyünk egy megrendelést. ERP nélkül az értékesítő e-mailben kapja meg, beírja egy táblázatba, szól a raktárnak, a raktáros megnézi a saját listáját, a pénzügyes pedig a hét végén kiállítja a számlát egy harmadik programban. Négy ember, négy nyilvántartás, és ha valamelyik lépés kimarad, csak a vevő reklamációjából derül ki.

ERP-vel a megrendelést egyszer kell rögzíteni. A rendszer lefoglalja a készletet, jelzi a raktárnak a kiszállítandó tételt, a teljesítés után elkészíti a számlát, és a vezető a kimutatásban azonnal látja a bevételt. Az adat egyszer kerül be, és mindenki ugyanazt látja.

ERP, pénzügy és számvitel

Gyakori félreértés, hogy az ERP kiváltja a könyvelést. Egy KKV-nál jellemzően nem ez a cél. Az ERP kezeli a számlázást, a kintlévőségeket, a költségeket és a vezetői pénzügyi kimutatásokat, a főkönyvi könyvelést pedig a könyvelő végzi a saját programjában. A kettő között adatkapcsolat van: a számlák és a tételek automatikusan átkerülnek, nem kell újra rögzíteni őket.

Magyarországon a számlák adatait a NAV felé is továbbítani kell (Online Számla). Ezt vagy maga az ERP intézi, vagy a hozzá kapcsolt számlázóprogram. Bevezetés előtt érdemes megkérdezni a könyvelőt, milyen formában szeretné megkapni az adatokat, mert ez meghatározza, milyen kapcsolatra van szükség.

Mikor van rá szüksége egy KKV-nak?

Ha a következők közül több is igaz, érdemes ERP-ben gondolkodni:

  • ugyanazt az adatot több helyre kell beírni;
  • a hó végi riport napokig készül;
  • nincs valós idejű rálátásod a készletre, a pénzügyekre vagy a megrendelésekre;
  • a folyamatok néhány ember fejében élnek;
  • a cég nő, és a táblázatok már nem bírják. Hét jelet itt írtam le.

És mikor nem kell? Ha öt-tíz fővel, egyszerű folyamatokkal dolgoztok, és egy számlázó meg egy jól karbantartott táblázat gond nélkül kiszolgál, az ERP csak teher lenne. A rendszer akkor éri meg, amikor a szétszórt adatok már mérhetően időbe és pénzbe kerülnek.

Három lehetőség

  • Dobozos ERP. Gyorsan indul, de a folyamataidat igazítanod kell hozzá, és felhasználónként havi licencet fizetsz. Ilyen a nemzetközi rendszerek közül például az SAP Business One, a Microsoft Dynamics 365 Business Central vagy az Odoo, és több hazai fejlesztésű ügyviteli rendszer is.
  • Testre szabott dobozos ERP. Kompromisszum, de a testreszabás gyakran drága, és a frissítéseknél problémát okozhat.
  • Egyedi ERP. Pontosan a te folyamataidra épül, csak azt tartalmazza, amire szükséged van, és a cégeddel együtt nő.

A döntésben ez a keretrendszer segít.

Mire figyelj a választásnál?

  • Magyar nyelv és hazai szabályok. A felület legyen magyarul, és a rendszer kezelje a hazai áfaszabályokat, a számlázási előírásokat és a NAV-adatszolgáltatást. Nemzetközi rendszernél ez sokszor külön lokalizációs csomag, külön díjért.
  • Integrációk. Össze tud-e kapcsolódni a számlázóddal, a webáruházaddal, a bankoddal? Az ERP és a webáruház összekötéséről itt írtam.
  • Licencmodell. Felhasználónként vagy modulonként fizetsz? Mi történik a díjjal, ha a cég létszáma megduplázódik?
  • Az adataid. Ki tudod-e exportálni az összes adatot, ha váltani szeretnél? Hol tárolják, és ki fér hozzá?
  • Támogatás. Ki segít, ha elakadtok, milyen nyelven és mennyi időn belül?

Mibe kerül?

Egy egyedi ERP jellegű rendszer ára a moduloktól és az integrációktól függ. A dobozos rendszereknél a havi licencdíjhoz a bevezetés és a testreszabás költsége adódik hozzá, ezért a két megoldást érdemes több évre vetítve összehasonlítani. A költségek részleteit a külön útmutatóban találod.

Mennyi idő egy ERP bevezetése?

A válasz attól függ, mit nevezünk bevezetésnek. Egyedi rendszernél egy első, használható modul általában 6–12 hét alatt készül el, a teljes rendszer a terjedelemtől függően 3–6 hónap.

Az időt jellemzően nem a szoftver viszi el, hanem ami körülötte van:

  • A folyamatok tisztázása. Amíg nincs eldöntve, hogyan megy egy jóváhagyás, addig a rendszerbe sem lehet beépíteni.
  • Az adatok átemelése. A régi táblázatok tisztítása és egységesítése szinte mindig tovább tart a tervezettnél.
  • A betanítás. A kollégáknak idő kell, mire a régi szokások helyébe az új rendszer lép.
  • A döntések. Ha a cégnél nincs egy kijelölt ember, aki dönthet, minden kérdés hetekig áll.

Hogyan vezess be ERP-t kockázat nélkül?

Ne egyszerre cserélj le mindent. Kezdd azzal a modullal, amelyik a legtöbb problémát okozza (pl. rendeléskezelés), élesítsd, tanítsd be a csapatot, és csak utána bővítsd. Így hamar látszik az eredmény, és a kockázat kicsi marad.

A lépések sorrendben:

  • mérd fel a jelenlegi folyamatokat, és jelöld meg, hol megy el a legtöbb idő;
  • válaszd ki az első modult, és rögzítsd, mitől számít sikeresnek;
  • tisztítsd meg és emeld át az ehhez szükséges adatokat;
  • egy-két hétig futtasd párhuzamosan a régi módszerrel, hogy kiderüljenek az eltérések;
  • állj át, mérd az eredményt, és csak ezután kezdd a következő modult.

Gyakori hibák

  • túl sok funkció az első verzióban;
  • a csapat bevonásának hiánya: ők fogják használni;
  • tisztázatlan folyamatok: a rendszer nem rendet csinál, hanem a meglévő rendetlenséget automatizálja;
  • adatmigráció alábecslése;
  • nincs belső gazdája a projektnek, ezért a döntések elhúzódnak.

Ha ERP-re gondolsz, nézd meg, milyen rendszereket építek, vagy kérj konzultációt.

Mennyit hozna vissza az Ön cégénél?Három csúszka, és látja, mennyibe kerül most a kézi munka.
Kalkulátor
Pethe BálintEgyedi üzleti rendszereket építek kis- és középvállalkozásoknak. Korábban a Trust Group Kft. CTO-ja voltam.Bővebben rólam →
Hasznos volt a cikk?

Gyakori kérdések

Mi az az ERP rendszer egyszerűen?

Egy olyan rendszer, amely a cég főbb folyamatait (értékesítés, készlet, pénzügy, HR) egy helyen, közös adatokkal kezeli, így mindenki ugyanazt az információt látja.

Mi a különbség az ERP és az ügyviteli rendszer között?

Az ügyviteli szoftver szűkebb értelemben a számlázást, a készletet és a pénzügyi nyilvántartást kezeli. Az ERP ezen túl az értékesítést, a beszerzést, a projekteket vagy a gyártást és a riportokat is összefogja. A gyakorlatban a két kifejezést gyakran felváltva használják.

Mikor éri meg egy KKV-nak saját ERP?

Ha a folyamatok szétszórva élnek táblázatokban, az adatokat többször kell beírni, a riportok lassan készülnek, vagy a cég nő, és a meglévő eszközök már nem bírják.

Mennyi ideig tart egy ERP bevezetése?

Egy első, használható modul általában 6–12 hét, a teljes rendszer a terjedelemtől függően 3–6 hónap. Érdemes modulonként haladni.

Kiváltja az ERP a könyvelőprogramot?

Egy KKV-nál jellemzően nem. Az ERP a számlázást, a kintlévőségeket és a vezetői kimutatásokat kezeli, a főkönyvi könyvelést a könyvelő végzi a saját programjában, a két rendszer között pedig automatikus adatkapcsolat van.